Újrakezdők

A zene és én Szólj hozzá!

A zene és én

By: konya.aniko 2018. október 27.

Kiskorom óta nagyon szeretem a zenét. Már kislánykoromban is egész nap zenét hallgattam. 84-ben születtem, na ki volt az első kedvencem? Madonna. Aztán persze mindenevő lettem. Úgy nőttem fel, hogy ha boldog voltam, vagy ha éppen fájt, a zenéhez fordultam. Szerintem ezzel majdnem mindenki így van. Viszont kb. 2 évvel ezelőtt valami megváltozott. 2 évig egyáltalán nem hallgattam zenét. Miért? Mert a múltra emlékeztetett, túl sok érzelmet hozott volna fel bennem, miközben éppen azon dolgoztam, hogy megváltozzanak a dolgok, és változzak én is.

A hosszú csend után idén áprilisban elmentem egy koncertre (Molnár Tamás szerzői est), ami változást hozott. Azóta megint függő vagyok. (De ez nem olyan, mint az alkoholfüggőség volt, abban semmi örömet nem talál az ember.)

Érzések, szabadság... A zene annyi mindent ad az embereknek. Mióta újra hallgatok zenét, rengeteg érzést megélek a zenén keresztül. A legjobban nyilván azt szeretem benne, mikor az életet tudom ünnepelni vele, hiszen nekem alapvetően mindig erről szólt. Na meg a szeretetről, mint uralkodó érzésről.

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://ujrakezdok.blog.hu/api/trackback/id/tr514325075

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.